Növekvő generációs különbségek Amerikában

Nem újdonság, hogy a fiatalok és az idősek nem mindenben értenek egyet. Azonban a két generáció között már évtizedek óta nem mértek ilyen nagyarányú nézetkülönbséget - állítja egy amerikai közvélemény-kutató cég.

Morális és társadalmi kérdések osztják meg a generációkat

A Pew Research Center közvélemény-kutató cég által közel 3000 fő megkérdezésével készült felmérés szerint egyre nagyobb a különbség az amerikai fiatalok és idősek által elfogadott társadalmi, vallási, párkapcsolati értékek között. A kutatók szerint a két nemzedék között a vietnámi háború óta, vagyis negyven éve nem volt példa ilyen mértékű nézetkülönbségre. A kutatás eredményei szerint tízből nyolc megkérdezett vélte úgy, hogy jelentős különbség van a fiatal és az idős generáció által képviselt értékek között. Ez a legnagyobb érték, amit 1969 óta mértek. Az akkori felnőtt lakosságnak "csak" 74 százaléka érezte úgy, hogy a vietnámi háború, az emberi jogok és a nők esélyegyenlőségének kérdésében erősen eltérő nézetek vallanak a két korosztály képviselői.

Összességében a válaszadók 47 százaléka szerint a morális kérdések és a társadalmi értékek közötti nézeteltérések jelentenek leginkább különbséget a fiatalok és idősek életfelfogása között. A 18 és 29 év közöttiek többsége úgy véli, ők más értékeket vallanak az életviteli, a családot, a párkapcsolatot és a randizást érintő kérdésekben. A 30-49 év közöttiek elsősorban a szokásokat tekintik megosztó tényezőnek, míg a 65 év fölöttiek az egymásra figyelés a kölcsönös elismerés kérdését látják ellentmondó tényezőnek. Utóbbiak szerint, míg az ő generációjuk meghallgatta és bevonta az idősebeket a döntésbe, addig a mai fiatalok azt hiszik, övék a világ, és kevésbé vannak tekintettel a felmenőikre.

A fiatalok kevésbé értékelik a vallást, az idősek viszont nem értenek a modern kütyükhöz

A kutatók a válaszok értékelése alapján két tényezőt emeltek ki, amelyek esetében jelentős viszonyulásbeli különbség mutatható ki a fiatalok és idősek között. Az egyik ilyen tényező a vallás, amelynek életviteli szerepe kimutathatóan eltér a különböző generációk felfogásában. Míg a 65 év felettiek kétharmada tartja magát hivőnek, addig a középkorúaknak alig fele, a fiataloknak pedig mintegy 40 százaléka véli úgy, hogy életében hangsúlyos szerepet kap a vallásos meggyőződés.

Ezzel szemben a fiatalok mindennapjaiban az idősekénél hangsúlyosabb szerepet kap a technológia. A 18 és 29 év közöttiek 75 százaléka például naponta használja az internetet, míg a 65 és 74 év közöttiek 40, a 75 év felettiek alig 16 százaléka böngészik a világhálón. A generációk között még nagyobb a különbség a mobiltelefon és SMS használat esetében. A 65 évnél idősebbek alig 6 százaléka bonyolítja hívásainak többségét mobilról, és csak 11 százalékuk küld vagy fogad üzeneteket. Ugyanakkor a 30 év alattiak 87 százaléka rendszeresen ír és olvas SMS-eket, és 64 százalékuk szinten minden hívást mobilról intéz.

Mennyire idős az idős?

Érdekes különbség fedezhető fel a generációk között abban a kérdésben is, hogy hány éves korra teszik az idős kor elérését. Bár a válaszadók átlagosan a 68 év felettieket tekintik idősnek, a fiatalok közelebbi, a 65 év felettiek későbbi kort jelölnek meg. A 30 év alattiak szerint hatvan évesen az ember már idősnek számít, míg a 65 év felettiek szerint csak a 74 év fölöttiek tekinthetők igazán idősnek. Abban viszont mindkét generáció egyetért, hogy ha elérte az időskort, szeretne legalább 89 éves koráig élvezni is azt.

Nem is olyan rossz megöregedni.

A kutatás, amely az idősek helyzetére és életfelfogására is kitért, rávilágított arra, hogy a megkérdezettek szerint mégsem olyan rossz megöregedni, mint ahogy azt sokan hiszik. Bár a válaszok szerint a 65 év alattiak több mint fele tart attól, hogy időskorára megromlik a memóriája, a megkérdezett 65 év felettieknek csak alig negyede számolt be ilyen problémákról. Ráadásul a vártnál kevesebb idős válaszadó panaszkodott komoly betegségre, depresszióra, vagy a mindennapjait megnehezítő egészségügyi problémákra.

Mindemellett bár sokan hiszik, vagy remélik, hogy a nyugdíjasok korlátlan szabadidővel rendelkeznek, úgy tűnik, hogy a nagypapák és nagymamák nagyon is elfoglaltak. Éppen ezért csalódniuk kell majd a 65 év alatti válaszadóknak, hiszen míg 87 százalékuk arra számít, hogy nyugdíjasként rengeteg szabadideje lesz, a megkérdezett 65 év felettiek ennél kisebb, csak 65 százalékos arányban mondták, hogy nyugdíjba vonulásuk óta több dologra jut idejük.

A pillangó úgy emlékszik, fiatalon is pillangó volt

- A generációk közötti morális különbségekhez érdekes adalék, hogy az ún. "bezzeg a mi időnkben" érzés az idősebb generációkban mai tudásunk szerint elsősorban annak a következménye, hogy az emlékezetünk megtréfál bennünket. Hiszen gondoljunk bele, ha évezredek során csakugyan minden nemzedék erkölcstelenebb lett volna - ahogy ez az érzés sugallja -, mint az előző, akkor hol tartanánk!?  - értékeli a kutatás eredményét Síklaki István az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.

Síklaki szerint valójában arról van szó, hogy miközben rengeteget változunk, úgy érezzük, az énünk, személyiségünk stabil, a lényeges dolgokban változatlan. Lelki egyensúlyunk, vagyis annak az érzésnek a fenntartása érdekében, hogy következetes emberek vagyunk, akik alapjában véve urai az életüknek, feláldozzuk az emlékezeti hűséget a stabilitásba vetett hitünk oltárán. Az emlékezet Síklaki szerint a közhiedelemmel ellentétben amúgy is olyasmi, amit mindig újra és újra megalkotunk a pillanatnyi szituáció kívánalmaihoz igazítva. Így azután a mai - például idősebb kori - énünk értékrendszerének megfelelően alakul a memóriánk. Úgy emlékszünk, fiatal korunkban is ugyanezen értékeket követtük állhatatosan - holott szinte biztosan, és többnyire bizonyíthatóan nem, közelebb volt a fiatalkori értékrendünk a "mai fiatalok" értékrendjéhez", mint ahogy arra emlékezünk.

- A pillangó úgy emlékszik, hogy fiatalon kicsi pillangó volt, és nem hernyó - magyarázza az emberi reakciót Síklaki István.

(Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar, Hírlevél, 2009. 07. 01.)

» Vissza a hírekhez